Összeegyeztethető a sport és a tanulás

Elsődleges fülek

Bibók Dániel András negyedéves építőmérnök hallgató nemrég bronzérmet szerzett a Kempo Világbajnokságon, ahová egy Európa-bajnoki címmel kvalifikálta magát.

Ha rajta múlik, ezek a szuper sporteredmények titokban maradnak, csak éppen elkövette azt a „hibát”, hogy a világverseny miatt halasztást kért az egyik házi feladat leadásában. A kérése természetesen meghallgatásra talált, végül azonban időben leadta a feladatot is, aztán elment, és elhozta a bronzérmet a bukaresti VB-n.

Véletlenül derült ki, hogy világbajnoki bronzérmes lettél a közelmúltban…

A legtöbben csak azt tudják rólam, hogy sokat járok „edzésre”, szerintem sokat azt hiszik, focizni szoktam. Persze a közeli barátok azért tudnak róla, hogy évek óta kempózom.

Amellett, hogy világszínvonalú kempo versenyző vagy – építőmérnöknek tanulsz a BME-n. Miért az Építőkart választottad?

Mindig is reál érdeklődésű voltam, kiskoromtól matematika versenyekre jártam, így egyértelmű volt, hogy a mérnöki pálya vonz. Érdekeltek az épületek, de eleinte nem tudtam pontosan a különbséget az építőmérnöki és az építészmérnöki szakma között. Végül mindkét helyre felvételiztem, és közben kiderült számomra, hogy az Építőkar közelebb áll hozzám.

Hol tartasz most az egyetemmel, milyen szakirányon tanulsz?

Negyedéves vagyok, jövőre diplomázom. Geotechnika és magasépítés szakirányon.

Ez két elég különböző szakirány…

Mindig is szerettem egy dolgot több irányból körüljárni, így vagyok ezzel az egyetemen is. Tetszik a geotechnika is, és jó tudni, hogy hogyan épül fel valami az alapoktól, de most azt gondolom, hogy a kicsit látványosabb magasépítés közelebb áll hozzám. Maradandót szeretnék alkotni, és olyat, amire később is büszkén tekinthetek, hogy igen ezt én terveztem, vagy ebben benne volt az én kezem munkája is. De ez persze a későbbiekben még változhat.


 

Folytassuk a kempóval. Miért pont ezt a sportágat választottad?

Gyerekkorom óta karatézom, és már akkor nagyon érdekelt a többi keleti harcművészet is. Aztán amikor lehetőség nyílt másra, akkor jött a kempo és az aikido. Így sokáig egyszerre űztem mind a hármat, aztán amikor a tanulás miatt már kevesebb időm jutott a sportra, akkor abbahagytam a karatét.

Sokan nem ismerik a kempót, mit kell tudni róla?

Valójában sok dologban hasonlít a ketrecharcnak is nevezett MMA-ra, csak éppen itt nem az agresszió és a vér a lényeg, hanem a küzdelem. Tehát abban különbözik a karatétól, hogy itt az ökölharcon túl van test a test elleni küzdelem, de nem a másik bántása, hanem a legyőzése a cél. A ketrecharcosokhoz képest, akik inkább az agresszív győzelemre mennek, egészen más a kempósok hozzáállása.

Gratulálok a közelmúlt nagy eredményeihez: az Európa-bajnoki győzelemhez és a Világbajnoki bronzéremhez. Mennyire kemény egy ilyen világverseny?

Köszönöm szépen! Természetesen minden versenyen kemény a küzdelem, és benne van a sérülés lehetősége is – így tudtam, mire számíthatok. Egészen más, amikor egy nem harcművészettel foglalkozó sportoló megsérül, mert ők általában nincsenek erre felkészülve, mi viszont úgy állunk neki a küzdelemnek, hogy tudjuk: fájni fog.

 

Hamarosan lediplomázol, utána pedig logikusan a munka következik. Gondolkoztál már azon, hogy azt hogyan tudod összeegyeztetni a versenysporttal?

Már felmerült bennem, de még nem tudom, hogyan lesz. Azt nem tudom elképzelni, hogy abbahagyjam a sportolást, ez biztos. Lehet, hogy nem járok majd versenyekre, vagy elkezdek edzősködni, esetleg olyan munkát találok, ami mellett belefér még a versenyzés is… Meglátjuk.

Gratulálok még egyszer és további sok sikert kívánok, mind a kempóban, mind pedig az egyetemen.

Köszönöm!