TDK – a szakdolgozat előszobája, ami pénzt is hozhat

Elsődleges fülek

Bár jelentkezni már nem lehet, aki lemaradt annak is érdemes követni az idei TDK Konferencia híreit… Ha másért nem, azért, hogy kiderítse, jövőre kipróbálná-e magát előadóként.

Idén a TDK Konferencia november 17-én lesz, és természetesen minden fontos információ megtalálható a Kar TDK oldalán.

A TDK egészen pontosan a Tudományos Diák Kör rövidítése. Az elnevezés onnan alakult, hogy annakidején egy-egy oktató maga köré gyűjtötte a hallgatókat, és együtt kutattak, kísérleteztek. Ez ma már nem így működik, ezért van a TDK Konferencia, amire minden év novemberében felkészülnek azok a hallgatók, akik szerint érdemes erre időt és energiát áldozni. A témát illetően az egyetlen megkötés az, hogy mutasson túl a kötelező egyetemi tananyagon, a formai része pedig egy dolgozatot és egy előadást takar. A témákat legtöbbször az oktatók jelölik ki, ami aztán közvetve vagy közvetlenül eljut a diákokhoz.

A kutatás, az előadás, a belemélyedés a kutatott témába és persze a kutatásvezetővel való kapcsolattartás mind időigényes dolog, de egyben tökéletes felkészülés a diplomamunkára és az utána következő munkás hétköznapokra. Éppen ezért jó néhány hallgató érzi úgy, hogy megéri belevágni.

Lükő Gabriella már elsőévesen TDK-zott, ami meghatározta a témaválasztását, mert olyat kellett találnia, ami elég egyszerű és rövid idő alatt kidolgozható. De egyáltalán nem bánta meg, hogy belevágott: „A témám a videó alapú vízhozammérés tesztelése volt, ami egy újszerű eljárás, itthon még nem tesztelték ezelőtt. A legjobbak a terepi mérések voltak természetesen, illetve a szép eredmények látványa! A legnehezebb rész pedig a végtelen sok beállítás tesztelése volt, illetve az, hogy türelmesen kellett várni, mikor lassan futottak a programok. A téma folytatódik, idén már drónról mérünk kamerával vízhozamot.”

„TDK írás közben ismertem meg a legjobb barátnőmet, akinek én leszek az esküvői tanúja!”

Kenéz Ágnes eddig összesen 4 TDK dolgozat elkészítésében vett részt többedmagával, foglalkozott könnyűbeton fejlesztéssel, vizsgálta acélcsarnokon a trapézlemez burkolat merevítő hatását, kísérletezett vékonyfalú, hidegen alakított Z-szelemen átlapolt kapcsolatával és megfigyelte polisztirol betonba ágyazott acél könnyűszerkezetes falak földrengési viselkedését. „A témák adódtak, az oktatókat kerestem fel, akikkel dolgozni szerettem volna. Ők ajánlották az akkoriban folyó kísérleteket, projekteket. A legjobb része mindig a kísérletekben való részvétel. Rengeteg emberrel megismerkedtem a munkáim során, szerintem csapatban sokkal jobb és könnyebb is dolgozni. És hát örülök a rengeteg élménynek, amelyet a kísérletek során szereztem.” Ágnes rengeteg élményt és barátot szerzett a TDK-nak köszönhetően, többször járt a Nemzetközi Építéstudományi Konferencián, Erdélyben. Azért nem csak a kísérletezésről és a csapatmunkáról szól a TDK: „Véleményem szerint a legnehezebb része egy TDK-nak elkezdeni írni. Körvonalazni, hogy miről szeretnél írni, felépíteni a szerkezetét, megtalálni a releváns szakirodalmat. Természetesen ez az első TDK esetében volt a legnehezebb, utána belejön az ember.” Az objektív profit Ágnes szerint a számos ösztöndíj, sikeres pályázat, ő például most nyáron részt vesz a Weimarban rendezett Bauhaus Summer Schoolon. De a legjobb mégis ez: „Az egyik legjobb barátnőmmel a TDK dolgozat írása során ismerkedtem meg, idén nyáron volt az esküvője és én voltam a tanú! Összességében tehát azt mondanám, hogy mindenképpen megéri.”

Fleit Gábor négy TDK dolgozatot készített eddig, mindet folyami hidraulikai témában. Dolgozataiban különböző, az áramlásokat befolyásoló hatásokat vizsgált pl. folyószabályozási művek beépítése vagy a hajók keltette hullámok partközeli hatását az áramlásokra, vagy a vizes élőhelyek minőségére. A számára szimpatikus kutatási területű oktató (Dr. Baranya Sándor) témaajánlatai közül válogatott. Gábor összefoglalta a nehézségeket és a pozitívumokat: „Legnehezebb része természetesen az idő jó beosztása, illetve a kutatási tevékenység összeegyeztetése a reguláris kötelezettségekkel. Ez hatványozottan érvényes volt abban az évben, amikor két dolgozatot párhuzamosan készítettem. Legjobb része számomra a dolgozat leadását, illetve az előadás megtartását követő megkönnyebbülésen túl a tudat, hogy az egyetemem elvárt munka (tanulás, tervfeladatok elkészítése) mellett kutatási feladatokat is elláttam a tanszéken, így olyan dolgokkal foglalkozhattam, ami nem csak nekem hallgatónak, de a tanszéki oktatóknak is új volt, így az eredményeimből más is tanulhatott.”

A TDK után járó pénzjutalom és a megpályázott ösztöndíjak mellett más hasznot is hoz a kutatás: „Én legfontosabbnak azt tartom, hogy a tanszék oktatóival/doktoranduszaival jó kapcsolatot sikerült kialakítanom, sőt témavezetőmmel jó barátok is lettünk az évek során. A TDK dolgozataim anyagaiból kutatási anyagok készültek, BSc hallgatóként már az MTA Limnológiai Intézetében tarthattam előadást, magyar nyelvű lektorált folyóirat megjelentette már cikkeimet, sőt már idegen nyelvű szaklapba is beküldésre került cikk a nevem alatt. Az elmúlt években több oktatási/kutatási/szakértői munkában is részt vettem a tanszéken. Összességében tehát az első dolgozat megírása óta a folyamatos szakmai elfoglaltság biztosítva volt számomra. Emiatt ugyan folyamatosan jól be kell osztanom az időmet, mégis nagyban hozzájárultak szakmai fejlődésemhez.”

„Néha a legnehezebb része a kommunikáció a témavezetővel, néha viszont a legjobb.

Forgács Tamás három TDK dolgozatot készített három különböző témában, de utólag azt mondja, nem mindegyik állt közel az érdeklődéséhez: „A TDK témák többségéről a jelentkezőként nincs különösebb előismereted. Maximum a lehetséges témavezetők által javasolt variációkról találsz pár soros, fél oldalas leírásokat. Ezek alapján kell döntened. Valamikor jól döntesz, valamikor nem.” A témaválasztás mellett más is okozhat nehézséget, Tamás számára témavezetővel történő kommunikáció bizonyos esetben a legnagyobb nehézség volt, máskor meg épp a legjobb az egész TDK-ban. Tamás elmondta, hogy egy sikeres TDK szereplés után a köztársasági ösztöndíjat is jóval könnyebben el lehet nyerni, de persze más profit is van: „Amit én nyertem ezekből, az a programozási képesség, illetve a fogalmazási készség, amelyre a dolgozat megírása közben tettem szert.”

„A TDK tökéletes felkészülés a diplomamunkára.”

Jakab Sára szintén TDK-halmozó, két év alatt három TDK-ban vett részt, két hallgatótársával együtt. Mindegyik dolgozat a Hidak és Szerkezetek Tanszék aktuális kísérleteihez kapcsolódott: „Kettő közülük egy-egy építési rendszerhez tartozó teljes léptékű kísérlet volt, melyek alapján az adott épülettípus földrengési viselkedésével foglalkoztunk a dolgozatban, a harmadik pedig egy kísérletsorozat kiértékelése volt.” Sára számára a legnehezebbek az első lépések voltak, amikor még nem tudta, hogyan álljon neki egy adott témának, a legjobb pedig a vége, amikor minden összeáll, és érdekes eredmények jönnek ki. „Sok előnye van a TDK készítésnek, az ember bepillantást nyer egy tanszék életébe, testközelből tapasztalja a kísérletezés folyamatát, annak nehézségeivel együtt. Ráadásul a dolgozat megírása jó gyakorlás, felkészülés a diplomamunkára.”

Az eddig TDK-zott hallgatók véleménye tehát egyértelmű: tényleg megéri, hiába jár sok munkával, hiába nehéz összeegyeztetni az egyetemi hétköznapokkal. Ráadásul a felsorolt előnyöket figyelembe véve mindenképpen pozitívra jön ki a mérleg.

Fotó: Képítő Fotókör, megjelent az Építő Jellegű Oldalak kari bemutatkozófüzetben.