2022. június 22.
A hazai viszonylatban használatos empirikus árvízszámítási módszerek közül a legújabb OVF-2020-as módszer (elődjéhez, az OVF-2001-es módszerhez hasonlóan) alkalmazza a régiók elvét. Az 5%-os előfordulási valószínűségű fajlagos vízhozamot hat földrajzi régióra adja meg a segédlet a vízgyűjtőterület függvényében. A segédlet alkalmazásakor lehetőség adódik az adott vízgyűjtő lefolyási viszonyainak (pl. heves vagy kiegyenlített) figyelembe vételére is. A számítási segédlet mellett rengeteg statisztikai adattal szolgál a Magyarország Kisvízfolyásainak Árvizei című kötet, mely a kidolgozott segédlet alapjául szolgáló vízfolyások jellemzői mellett a mért adatokból származtatott, különböző előfordulási valószínűséggel rendelkező vízhozamokat, és még számos más hasznos statisztikai jellemzőt is tartalmaz.
Egy korábbi tanulmány azonban arra mutatott rá, hogy a földrajzi alapon képzett régiók nem a legjobb eredményt adják a vízgyűjtők válaszidejének becslésekor. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy lehet-e jobb csoportosítási alapot találni a mértékadó vízhozamok számításához? A kérdés megválaszolásához jó alapot szolgáltat a naprakész, széleskörű statisztikai adatbázis, melyet felhasználva különböző klaszterezési eljárások alkalmazásával bővíthető a hazai kisvízfolyások klaszteranalízise. A TDK dolgozat készítése során a hallgató feladata feldolgozni és Matlab környezetben adatbázisba foglalni az OVF-2020-as segédlet alapjául szolgáló vízgyűjtők jellemzőit, majd szintén Matlab környezetben elvégezni azok klaszter analízisét.
Használandó szoftverek: Matlab, Excel