A kidolgozandó feladat háttere:
Az éghajlat már napjainkban is tapasztalható változása a csapadékviszonyok kedvezőtlen irányú módosulását okozza, melynek
általános jellemzője a hosszú, forró, száraz időszakok és az extrém nagy intenzitású csapadékok előfordulási gyakoriságának a
növekedése. A jelenség a városokban növekvő gyakoriságú és károkkal járó helyzeteket eredményez, ami a csapadékcsatornázás
jelenlegi gyakorlatának gyökeres módosítását igényli mind a tervezés, mind pedig az üzemeltetés területén. A városi csapadékvíz
lefolyások szabályozhatóságára lesz szükség, ami lokális beszivárogtatás, tározás és/vagy hasznosítás célszerű kombinációjának
alkalmazása mellett a csapadékok térbeli eloszlásának és a nagycsapadékok előfordulási valószínűségének a jelenleginél pontosabb
ismeretére lesz szükség a szakirodalmi források szerint. A városi vízgyűjtőről lefolyó csapadékvíz nehézfémekkel és szénhidrogénekkel
jelentős mértékben szennyezett, elsősorban a lefolyások kezdeti szakaszában. A csapadékvíz gazdálkodás emiatt mind mennyiségi, mind
minőségi vonatkozásában a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba hozásának egyik kulcskérdésévé válik, melyet a
Víz Keretitrányelvben meghatározott célok és feladatok teljesítése során kezelni szükséges.
A kutatás célkitűzései és vizsgálandó területei:
- Módosított csapadékmaximum függvények felállítása észlelési adatok feldolgozásával, klímaváltozási forgatókönyvek figyelembevételével.
- A városi csapadékvíz rendszerek új tervezési irányelveinek kidolgozása, figyelembe véve a mozgó csapadékfrontok hatását a
városi csapadékvíz elvezető rendszerek hidraulikai terhelésében és a korszerű lefolyás szabályozási eszközök alkalmazhatóságát.
- Új csapadékészlelési módszerek vizsgálata: a mikrohullámok veszteségeire alapozott, nagy térbeli felbontású csapadékmérés
alkalmazhatósága városi környezetben.
- Az on-line lefolyás szabályozás lehetséges algoritmusainak kidolgozása, különös tekintettel a városi eredetű szennyezőanyag
transzport folyamatok szabályozhatóságára.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás a városi csapadékcsatornázás megújítását, a fenntartható
rendszerek kialakítását követeli meg. A fenntarthatóság kiemelt kritériumává vált a városi eredetű befogadó terheléseknek
a rendszerek hidraulikai terheléseivel összekapcsolt számíthatósága. Ehhez a mindenkori csapadékesemények térbeli
megoszlásának és a burkolt felületeken, száraz időszakban felhalmozódó szennyezőanyagok lemosódási folyamatának a jelenleginél
pontosabb ismerete szükséges. Ezen a területen jelentős kutatási igény jelentkezik.
Clement Adrienne a koordinátor intézménynél (BME) felelős témavezetője a
„Techniques and methods for climate change adaptation for cities (3C for sustainable Cities)” projektnek
(2013-1-HU1-LEO05-09613, támogató: Tempus Közalapítvány). www.3c-project.eu