Vízfolyások mentén a talajvízszintre a folyó mindenkori vízszintje számottevő hatást gyakorol. Belterületeken azonban a talajvíz mozgását a természetes viszonyokon túl a vízvezető réteget elérő épületek is befolyásolhatják. Ilyen esetekben magát a vízvezető réteget is emberi beavatkozás (pl. feltöltés, korábbi épületek felszín alatt maradt részei, stb.) módosítja. A talajvíz – épület kölcsönhatás vizsgálata Budapesten is régóta ismert probléma, mely különösen árvizek idején kerül előtérbe. A lejátszódó jelenség vizsgálatára a fővárosi Rákóczi-hídtól északra fekvő feltöltött terület különösen alkalmas, mivel az ezredforduló környékén több észlelőkutat telepítettek rendszeres észleléssel. Az alkalmazott havi észlelési renddel azonban az árvizek levonulásának hatása nem, vagy csak közelítően vizsgálható. Ezt néhány rövidebb időközű nagyvízi mérés jól bizonyította. A kutatómunka célja terület földtani felépítésén alapulva az eddigi észlelések és esetleges további mérések nyomán a Duna
talajvízjárásra gyakorolt hatásainak feltárása szélsőséges hidrológiai helyzetekben, a beépítettség figyelembe vételével.
A téma kidolgozása során érintendő feladatok:
Talajvíz – nyíltvíz kölcsönhatást vizsgáló korábbi elemzések összegzése, különös tekintettel a belterületekre.
A korábbi szintészlelések rendszerező értékelése, különös tekintettel a nagyvízi illetve a hosszan tartó kisvíz állapotokra.
Lehetőség szerint további nagyvízi észlelések végrehajtása és részletes értékelése.
A terület mérnökgeológiai felépítésének megismerése, melyhez az adott szakterülettel szoros kapcsolattartás szükséges.
Emberi tevékenység által befolyásolt vízvezető réteg szivárgási jellemzőinek meghatározása korábbi vizsgálatokból, illetve további mérésekkel, javaslattétel az alkalmazandó módszerre.
A terület vízvezető réteget elérő épületeit figyelembe véve olyan hidrodinamikai modell kidolgozása, mellyel különböző beépítettségi módok hatása vizsgálható.