A klasszikus vízmérlegszámítási módszeregy adott területre a hidrológiai körfolyamat elemeivel, és a
C (csapadék) = P (párolgás) + L (lefolyás) + B (beszivárgás) egyenlettel számol. Ennek az egyszerű
egyenletnek a finomításával, és az elemekre vonatkozó törvényszerűségek megállapításával
foglalkoztak neves hidrogeológusok (Kessler, Maucha, Böcker).
Az Aggteleki karsztvidék geológiai, hidrogeológiai vizsgálata jelentős múltra tekint vissza. Számos
neves hidrogeológus dolgozott itt. A Jósvafői Kutatóállomás mérőhálózatának kiépítését 1957-ben a
Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány és Földtani Tanszékének vezetője, Papp Ferenc professzor
indította el. Számos hidrogeológiai paramétert mértek, ezek közül a fontosabbak: csapadék,
forráshozam, forrásvíz hőfoka és kémiai összetétele, barlangi csepegéshozam és kémiai összetétel,
karsztvízszint, beszivárgás. Ezen adatsorok felhasználásával jelentős eredmények születtek. A
forráshozam változásokat befolyásoló természeti tényezők leírása Maucha László nevéhez fűződik.
Ezen hatások: csapadék-hatás, felszínalatti tárolók eltérő méretének hatása, szivornya-hatás, árapály-
hatás, földrengés-hatás, légnyomás-hatás, léghőmérséklet-hatás. A forráshozamok vizsgálata
statisztikai módszerekkel történt. Ez alapján a források és a karsztos beszivárgás kapcsolatára új
modell készült. A barlangi csepegőhelyek viz
sgálata további feladatot jelenthet. Első lépésként az
egyes csepegőhelyek hozamaés a Kis-Tohonya forrás vízhozama közötti kapcsolat megállapítása,
esetleg a hiányzó mérési adatok becslése lehet cél,később a karsztos beszivárgás illetve a barlangi
csepegés modellezése.