2016. március 14.
| Hidak és Szerketek Tanszéke Tudományos Közleményei 2004. |
|---|
|
Előszó A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének - hasonlóan a Kar többi tanszékéhez - az előző Tudományos Közlemények megjelenése óta eltelt idő alatt újabb kihívásokkal kellett szembenéznie. A Magyar Szabványügyi Testület révén Magyarország 2004. óta a CEN, az Európai Szabványosítási Testület tagja. Ennek feltétele volt, hogy a hazánkban érvényes szabványok legalább 85%-ban európai szabványok legyenek. Ez vonatkozik a tartószerkezet-tervezési szabványokra, az úgynevezett EUROCODE-okra is, bár ezeknek különleges státuszuk van az európai szabványrendszeren belül. Egy átmeneti időszak után, amely alatt a nemzeti szabványok és az EUROCODE-ok párhuzamosan használhatók, 2010.-től kezdve már csak az európai szabványok lehetnek érvényben. Ez alatt az idő alatt fel kell készíteni a magyar mérnöktársadalmat e szabványok alkalmazására. Ebben a munkában a Tanszék vezető szerepet vállalt, és kíván vállalni a jövőben is. Ennek érdekében külső szakértő munkatársak bevonásával folyamatosan közreműködünk az EUROCODE-ok magyar nyelvre való lefordításában, a szabványok bevezetéséhez szükséges nemzeti mellékletek elkészítésében, valamint a Magyar Szabványügyi Testület Műszaki Bizottságainak munkájában is. Mérnökhallgatóinkat már több éve az európai szabványrendszer alapelvei szerint oktatjuk, de feladatunknak tekintjük a szabványok megismertetését a gyakorló mérnökökkel is, ezért évek óta szervezzük az eurotervezési szakmérnöki tanfolyamokat. Bízunk benne, hogy ezzel hozzásegítjük szerkezettervező mérnökeinket a zökkenőmentes átmenetre és az európai munkaerő piacon is való helytállásra. Mindannyian tudjuk, hogy hazánk 2004. májusától az Európai Unió tagja. Ez az oktatás területén is új feladatokat jelent számunkra. A bolognai nyilatkozat aláírásával Magyarország is csatlakozott az európai oktatási térséghez. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hagyományos, öt éves mérnökképzési rendszerünket át kell alakítani egy angolszász típusú, úgynevezett lineáris kétlépcsős képzési rendszerré, amelyben az első lépcső befejezése után mérnöki alapdiplomát, angol terminológiával BSc, majd a második lépcső után mérnöki mesterdiplomát (MSc) kapnak a végzett hallgatók. A mérnöki alapdiplomával rendelkezőknek képeseknek kell lenniük gyakorlati mérnöki munkavégzésre. Ezért az építőmérnöki szakterületen annak sajátságosságait és az európai szakmai szervezetek ajánlásait is figyelembe véve, az oktatási kormányzat hozzájárult ahhoz, hogy az alapképzés hossza, számos más európai egyetemhez hasonlóan négy év, másképpen 240 kreditnyi tananyag legyen. A második ciklus keretében pedig 1,5 év, összesen 90 kreditnyi tananyag elsajátítása után lesz megszerezhető a különböző szakokon az építőmérnöki mesterdiploma. Az oktatási kormányzat döntése alapján 2006.-tól kezdve már csak az új rendszer szerint folyhat a képzés. Az Építőmérnöki Szakon azonban már 2005.-től kezdve az új modell alapján indul a jövő mérnökeinek felkészítése. Ehhez már 2004.-ben ki kellett dolgozni és jóvá kellett hagyatni az építőmérnöki alapszak tantervét és a tananyag részletes tematikáját. A mesterszakok tantervének kidolgozása és a szakmai szervezetekkel való egyeztetés pedig most van folyamatban. Ebben a munkában ugyancsak jelentős szerep hárult a Tanszékre. A hosszas egyeztetések után kialakult tanterv reményeink szerint alkalmas lesz arra, hogy képzésünk megfeleljen az európai munkaerőpiac igényeinek, ugyanakkor lehetőséget biztosítson arra, hogy a kiemelkedő képességű hallgatók magas szintű tudást szerezve a kutatás és a fejlesztés területén is helyt tudjanak állni. A felsőoktatás finanszírozásának jelenlegi rendszerében a karok és a tanszékek működéséhez elengedhetetlen a saját bevételek megszerzése. Erre különböző pályázatokon való részvétel, továbbá a vállalatok számára az igényeiknek megfelelően végzett kutatási, fejlesztési és szakértői tevékenység nyújt elsősorban lehetőséget. A Hidak és Szerkezetek Tanszéke ezen a területen évek óta hagyományosan jól teljesít. Számos NKFP, OTKA pályázatnak és kutatási, fejlesztési, valamint szakértői megbízásnak köszönhetően az elmúlt évben is a hatodik volt a saját bevételek tekintetében az egyetem több mint száz szervezeti egysége között. Ezzel nem csak a saját bevételeinket növeltük, hanem az Egyetem működőképességének fenntartásához is jelentősen hozzájárultunk. E tevékenység keretében számos nagy hazai beruházás előkészítési, tervezési és szakértői munkájába kapcsolódtunk be. A Tanszék életében fontos szempont a megfelelő korösszetétel biztosítása, a fiatalok bevonása a szakmai munkába. Doktorandusz hallgatóink és a közülük kinevezett fiatal tanársegédek egyaránt aktívan működnek közre a tanszék oktatási, kutatási, fejlesztési, tervezési és szakértői tevékenységében. Az általuk és tudományos vezetőik irányításával művelt kutatási területek jelentik a Tanszék jövőbeni tudományos fejlődésének fő irányvonalait. Különösen fontos, hogy számos téma kutatása a Tanszékhez tartozó szerkezetvizsgáló laboratóriumban végzett kísérleti vizsgálatokon alapul. Ezt a kiadványt most már hagyományosan azért szerkesztjük, hogy alkalmat teremtsünk arra, hogy a Tanszék oktatói, kutatói és doktorandusz hallgatói az elmúlt évben végzett kutatásaik eredményeit bemutathassák. Dr. Farkas György
Tartalomjegyzék A cikkek pdf formátumban letölthetőek! Farkas Gy. – Kovács T. – Szalai K.: A valószínűségi elven történő méretezés történeti előzményei hazánkban Bódi I. – Madaras B.: Vázpillérek megerősítése vasbeton köpenyezéssel Farkas Gy. – Huszár Zs. – Kovács T. – Szalai K.: Kísérletek nagy teljesítőképességű betonokkal Friedman N. – Farkas Gy.: Összecsukható-kinyitható rúdszerkezetek mérnöki alkalmazása Hegedűs I.: Forgásszimmetrikus Csebisev-féle felületek Hegedűs, I.: The stressed shape of axisymmetric hexagonal nets Honfi D. – Dunai L.: Kalapszelvényű gerendaelemek kísérleti vizsgálata Huszár Zs. – Szalai K.: Az ipari betonpadlók méretezése megbízhatósági eljárás alapján Iványi M. – Varga G.: NFATEC – Nemzetközi együttműködés a mérnöktovábbképzés fejlesztéséért Iványi M. – Vértes K.: 100 éves az Erzsébet lánchíd Kachichian, M. – Dunai, L. – Kaltenbach, L.: Experimental studies of wide flange trapezoidal sheeting Tassi, G. − Rózsa, P.: Forces caused by post-tensioning in continuous concrete girders Varga L.: Vasbeton oszlop megerősítése injektált acélcsővel Verók K.: Pecsétnyomással terhelt prizmatikus betonoszlopok viselkedésének numerikus vizsgálata Vértes K. – Iványi M.: Félmerev kapcsolatok numerikus szimulációja Völgyi I. – Farkas Gy.: Feszített vasbeton oszlopok dinamikus vizsgálata |
© 2000-2011 BME Hidak és Szerkezetek Tanszék