A kutatás a nagy mennyiségben felhasznált halmazos termékek és az azonos lelőhelyről származó tömbkövek szilárdsági és időállósági tulajdonságainak összehasonlítását tűzi ki célul.
A munka során a laboratóriumi mérésekből származó kísérleti eredmények adatait felhasználva összefüggéseket keresünk a halmazszilárdsági és a próbatesteken mért szilárdsági paraméterek között,
elsősorban a zúzottkőként leggyakrabban felhasznált vulkanikus kőzetekre vonatkozóan.
A mérésekhez szükséges anyagot a hazai vulkanikus kőzet előfordulások, bányák szolgálják. A kőbányákban helyszíni kőzetazonosítás és tagoltsági vizsgálatok segítségével
az előforduló egyes kőzetváltozatok lehatárolása történik meg. A kőzetváltozatokból tömbminták begyűjtésével lehet a próbahalmazok és a próbatestek elkészítéséhez szükséges
azonos kőzettani jellegű anyagot biztosítani. A laboratóriumban a minta előkészítést követően az MSZ EN szabvány előírásait követve első lépésben a tömbökből hengeres próbatestek
kialakítása után egyirányú nyomószilárdsági, közvetett húzószilárdsági, hajlítószilárdsági valamint pontszilárdsági vizsgálatokkal határoznánk meg a kőzet fizikai tulajdonságait.
Az időállóságot a víztelítésnek és a fagyasztási ciklusoknak kitett próbatestek szilárdság mérésével határoznánk meg. Ezt követően készülnének a zúzottkő vizsgálatok a maradék kőzetanyagból.
Az előkészített próbahalmazokon Los Angeles, mikro-deval és szulfátos kristályosítási vizsgálatokkal az egyes kőzetváltozatok halmazszilárdsági és időállósági paramétereit lehet megmérni.
A próbatesteken és a próba halmazokon végzett méréssorok adatainak összevetésével a kőanyagok halmaz és tömbszilárdsága közötti összefüggés megállapítható.
Korábban ilyen jellegű összehasonlító vizsgálatok, azonos tömbből szilárdsági és halmazszilárdsági mérések nem készültek még.
Az eredmények közvetlenül alkalmazhatók a kőzetek építőmérnöki és környezetmérnöki felhasználásánál, a kőzet minőségi jellemzők meghatározására.