A környezeti hatások közül a légszennyeződés okozza az egyik leginkább szembetűnő változást a
kőfelületeken. Az antropogén hatások következtében a légkörbe kerülő por részecskék és egyéb
halmazállapotú komponensek a kőfelületekre kerülve azokon részben esztétikai változást
(feketedést) részben kémiai-ásványtani változásokat okoznak (pl. gipsz kéreg képződése). Sokszor
megfigyelhető, hogy hosszabb periódus alatt a műemlék épületek homlokzata, főképpen városi
környezetben elfeketedik és felületi károsodás jeleit (kéregképződés, kéreg leválás, kipergés stb.)
mutatja, amely az épület jelentős tönkremeneteléhez is vezethet.
A doktori kutatási programban a légszennyező anyagok különböző kőanyagokra gyakorolt
hatásának a vizsgálata a cél. A kutatás két főbb részből áll. Egyrészt bányából származó, ismert
tulajdonságú ún. „üde” kőanyagokat különböző légszennyezettségű területekre kihelyezve, a
kőzetelváltozások hosszú távú nyomon követésére kerül sor (expozíciós kísérletek). Ezen belül
városi és kevésbé szennyezett vidéki helyszínekre kihelyezett minták összehasonlító elemzése
készülne el. A másik fő részt a laboratóriumi körülmények között végzett expozíciós kísérletek
alkotják. Ekkor mesterséges körülmények között modellezné a jelölt a légszennyező anyagok
kőzetekre gyakorolt hatását. A vizsgálati módszerek részét képezi a kőzetminták vékonycsiszolatos
és szöveti vizsgálata, a felület színváltozásának elemzése, a póruseloszlás és egyéb fizikai
tulajdonságok megváltozásának vizsgálata. A kémiai és ásványtani átalakulásokat pásztázó
elektronmikroszkópos vizsgálattal és nyomelem vizsgálattal célszerű elemezni (röntgen
fluoreszcencia, EDAX, ICP stb). A doktori téma kapcsolódna nemzetközi együttműködéshez és a
gyakorlati életben a hazai műemlékek felújításánál a kőzetdiagnosztikai vizsgálatok pontosítását,
tenné lehetővé. Másrészt a jelentőségét az is adja, hogy a kőzettípusokon észlelt elváltozásokat
kategorizálva a kőzeteket, mint élettelen, de környezetjelző anyagokat lehetne alkalmazni.