Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

A nagyszilárdságú acélszerkezetek hídépítési alkalmazásának széleskörű elterjedését jelenleg erősen korlátozza a hiányos méretezési háttér, illetve a normálszilárdságú acélszerkezetekre kidolgozott, nagyszilárdságú acélszerkezetek esetén konzervatív méretezési eljárások alkalmazása. A kutatás célkitűzései olyan hiánypótló méretezési eljárás-fejlesztéseket tartalmaznak, melyek elősegítik a nagyszilárdságú acélszerkezetek gazdaságos hídépítési alkalmazását. A kutatás célja a hídépítésben elterjedten alkalmazott I-szelvényű tartók kihajlási ellenállásának, valamint lemezek és lemezes szerkezetek lokális horpadási ellenállásának esetén a jelenleg alkalmazott méretezési módszerek kiterjesztése nagyszilárdságú acélszerkezetekre determinisztikus és sztochasztikus eljárások alkalmazásával, illetve a két stabilitási jelenség kölcsönhatásának vizsgálata. Korábbi kutatások azt mutatják, hogy a nagyszilárdsági acél anyagból készült szerkezeti elemek sajátfeszültség eloszlása, valamint geometriai imperfekciói kisebbek az alacsonyabb szilárdságú acél anyagból készült szerkezeti elemekhez képest, ami kedvezően befolyásolja a kihajlási ellenállást, ugyanakkor kis hatással van a lemezhorpadási ellenállásra. Ezért fontos olyan vizsgálatok elvégzése, amelyek a két stabilitásvesztési módot először külön-külön, majd azok kölcsönhatását együttesen kezelik. 

A doktori kutatás keretében átfogó szakirodalmi áttekintést kell végezni a nagyszilárdságú acél anyagból készült szerkezeti elemek stabilitásvizsgálata témájában. Ezek alapján kidolgozandó egy vizsgálati program az I-szelvényű oszlopok kihajlási ellenállásának vizsgálatára, a lemezhorpadási ellenállás meghatározására, valamint a két hatás interakciós viselkedésének elemzésére. Kidolgozandó egy fejlett numerikus modell, melyen a szerkezeti viselkedés és a stabilitási ellenállás tetszőleges geometria esetén meghatározható, mind determinisztikus, mind pedig sztochasztikus módszerrel. A szakirodalmi kísérleti és a numerikus eredmények értékelése, valamint a jelenlegi méretezési eljárásokkal való összehasonlítása alapján a doktori kutatás végső célja hagyományos és fejlett, numerikus analízisen alapuló méretezési eljárások kidolgozása a nagyszilárdságú acélok kihajlási, lemezhorpadási és interakciós ellenállásának meghatározására. A doktori kutatási program része a témavezető ÚNKP kutatási programjának.