Méréstechnikában használt matematikai módszerek alkalmazása a zavarok kiszűrésére precíziós Eötvös-inga méréseknél / The use of mathematical methods in metrology for the elimination of disturbances in precision torsion balance measurements

Elsődleges fülek

Erre a témakiírásra nem lehet jelentkezni.
Nyilvántartási szám: 
23/13
Témavezető neve: 
Témavezető e-mail címe:
volgyesi.lajos@emk.bme.hu
A témavezető teljes publikációs listája az MTMT-ben:
A téma rövid leírása, a kidolgozandó feladat részletezése: 
A különböző földtudományi megfigyeléseket, közöttük a megnövelt pontosságú precíziós Eötvös-inga mérések eredményeit általában több, egymástól független hatás befolyásolja, melyek jelentős része az adott mérés tekintetében zavarjelnek tekinthető. A méréstechnikában az ilyen adatok feldolgozásának, elemzésének, illetve a zavaró hatások elkülönítésének jól bevált módszerei ismertek, amelyek viszont a fizikai, geofizikai, geodéziai mérések területén még nem terjedtek el általánosan. Ilyen módszer a mérőrendszerek és a zavarjelek adaptív (helyzetfüggő) átviteli függvénye meghatározásának és a különböző hatások szétválasztásának matematikai módszere, melyet a méréstechnikában rendszer-identifikációnak hívnak. A módszer igen hasznos lehet a fizikai (pl. gravitációs hullámok detektálása), a geofizikai mérések és problémák (pl. Eötvös-inga mérések, vagy pl. a földkéreg deformációinak vizsgálata) során tapasztalt zavarjelek elemzésére és kiszűrésére, illetve kompenzálására is. 
A PhD kutatás ennek a matematikai módszernek az alkalmazhatóságát elemzi a nagy pontosságú Eötvös-inga mérések esetén a különböző hatások szétválasztása, a zavarok kiszűrése, kompenzálása,  ezzel a mérési pontosság növelése céljából. A kutatás célja ezen kívül a matematikai módszer eredményei alapján a zavarok hatásmechanizmusára vonatkozó modell finomítása, kiegészítése, módosítása, esetlegesen hiányzó új modell felállítása és ellenőrzése. 
 
A vizsgálatokhoz rendelkezésre álló adatok az automatizált, és több nagyságrenddel megnövelt pontosságú Eötvös-inga mérési eredmények, valamint a mérések során tapasztalt zavarjelek (pl. hőmérséklet, nyomás, szeizmikus zajok, dőlésadatok, nehézségi gyorsulás értékek). Az adatok a Wigner Fizikai Kutatóközpont Jánossy Földalatti Laboratóriumban, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszéke együttműködésével 2017 óta folyó közös mérésekből származnak. A jelenleg is folyamatban lévő mérések célja az Eötvös Lóránd és munkatársainak a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát igazoló 1906-1908 közötti híres kísérletének megismétlése. A mérés nagy pontosságú megismétlésének jelentősége az Eötvösék egykori méréseiben talált szabályos eltérések Tóth Gyula által feltételezett magyarázatának megerősítése, vagy elvetése. Bár a mérések előre láthatóan még több évig tartanak, az eddig rendelkezésre álló adatmennyiség is bőségesen elegendő a PhD kutatásban tervezett vizsgálatok elvégzéséhez. Az adatok feldolgozásával és a fenti, a méréstechnikában használt matematikai módszer bevezetésével olyan eszközhöz jutunk, amely nagyban segítheti más, komplex földtani és fizikai mérés megbízhatóságának és pontosságának növelését, valamint komplex földtani problémák megoldását.
 
***
 
The results of various Earth science observations, including high-precision Eötvös torsion balance measurements with increased accuracy, are usually biased by several independent effects, many of which can be considered as interfering signals for a given measurement. In metrology, well-established methods for processing and analysing such data and for separating the interfering effects are known, but they have not yet been generally applied in the field of physical, geophysical and geodetic measurements. One such technique is the mathematical method of determining the adaptive (position-dependent) transfer function of measurement systems and disturbance signals and separating the different effects, known in metrology as system identification. The method can also be very useful for analysing and filtering out or compensating for disturbance signals encountered in physical (e.g. gravitational wave detection), geophysical measurements and problems (e.g. Eötvös torsion balance measurements, or studies of deformations of the earth's mantle).
The PhD research analyses the applicability of this mathematical technique for high-precision Eötvös torsion balance measurements in order to separate the different effects, to filter out and compensate for disturbances, thus increasing the accuracy of the measurements. In addition, the aim of the research is to refine, complete and modify the model of the perturbation effect mechanism based on the results of the mathematical method, and to set up and verify a new model for any missing perturbations.
The data available for the tests are the results of automated Eötvös torsion balance measurements with several orders of magnitude higher accuracy, as well as the disturbance signals (e.g. temperature, pressure, seismic noise, tilt data, and gravity values). The measurement data are from the weak equivalence principle measurements carried out in the Jánossy Underground Laboratory of the Wigner Research Centre for Physics in cooperation with the Department of Geodesy and Surveying of BME since 2017. The aim of the ongoing measurements is to repeat the famous weak equivalence principle experiment of Loránd Eötvös and his colleagues in 1906-1908, which proved the equivalence of the gravitational and inertial mass. The relevance of repeating the measurement with high precision is to confirm or reject the explanation of the regular deviations found in the Eötvös measurements at the time, as hypothesised by Gyula Tóth.. Although the measurements are expected to take many more years, the amount of data available so far is already sufficient to carry out the studies planned in the PhD research.  By processing the data and introducing the above mathematical method used in measurements, we will have a tool that can significantly help to improve the reliability and accuracy of other complex geological and physical measurements and to solve complex geological problems.
A téma meghatározó irodalma: 
1. Ljung, L. (1998). System Identification. In: Procházka, A., Uhlíř, J., Rayner, P.W.J., Kingsbury, N.G. (eds) Signal Analysis and Prediction. Applied and Numerical Harmonic Analysis. Birkhäuser, Boston, MA. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-1768-8_11
2. Brunton S. L., Proctor J. L., Kutz J. N. (2016): Discovering governing equations from data by sparse identification of nonlinear dynamical systems. PNAS. https://doi.org/10.1073/pnas.1517384113.
3. Brunton S. L., Proctor J. L., Kutz J. N. (2016): Dynamic Mode Decomposition with Control. SIAM. https://doi.org/10.1137/15M1013857.
4. Tóth Gy. (2020). Gravity gradient bias in the EPF experiment, The European Physical Journal Plus, 135/2, p1—18.
A téma hazai és nemzetközi folyóiratai: 
1. Mathematical Geosciences (2022 Q2)
2. Acta Geodaetica et Geophysica (2022 Q3)
3. Periodica Polytechnica CE (2022 Q3)
4. Geosciences and Engineering
5. Survey Review (2022 Q2)
6. Australian Journal of Earth Sciences (2022 Q2)
7. Magyar Geofizika (2022 Q4)
8. Geomatikai Közlemények
9. Fizikai Szemle
10. Geodézia és Kartográfia (2022 Q4)
A témavezető utóbbi tíz évben megjelent 5 legfontosabb publikációja: 
1. Völgyesi L., Tóth Gy. (2021): Improvement of QDaedalus measurements with continuous detection of environmental parameters. Acta Geodaetica et Geophysica 56(4) pp. 607-622.
2. Völgyesi L., Tóth Gy. (2021): Calibration of CCD sensors mounted on geodetic measuring systems, Survey Review 53(377) pp. 136-145.
3. Awange J. L., Paláncz B., Lewis R. H., Völgyesi L. (2020): Mathematical Geosciences. p 596. Springer International Publishing.
4. Paláncz B, Awange J, Völgyesi L. (2017): A novel RANSAC approach to robustly solve the 3D similarity transformation problem, Australian Journal of Earth Sciences 64: (4) pp. 565-576. 
5. Paláncz B., Awange J. L., Völgyesi L. (2015): Correction of Gravimetric Geoid Using Symbolic Regression, Mathematical Geosciences 47(7) pp. 867-883.
A témavezető fenti folyóiratokban megjelent 5 közleménye: 
1. Völgyesi L., Tóth Gy., Szondy Gy., Kiss B., Fenyvesi E., Barnaföldi G. G., Égető C., Lévai P., Ván P. (2021): Jelenlegi Eötvös-inga felújítások, fejlesztések és mérések, Geomatikai Közlemények, XXIV., pp. 129-139. 
2. Péter G., Deák L., Gróf Gy., Kiss B., Szondy Gy., Tóth Gy., Ván P., Völgyesi L. (2019): Az Eötvös-Pekár-Fekete ekvivalencia-elv mérések megismétlése. Fizikai szemle, Vol. LXIX, Nr. 4, pp 111-116.
3. Völgyesi L., Szondy Gy., Tóth Gy., Péter G., Kiss B., Deák L., Égető Cs., Fenyvesi E., Gróf Gy., Ván P. (2018): Előkészületek az Eötvös-kísérlet újramérésére. Magyar Geofizika, 59(4), pp 165-179.
4. Völgyesi L (2015): Renaissance of the torsion balance measurements in Hungary. Periodica Polytechnica Civil Engineering, Vol. 59, No. 4. pp. 459-464, DOI: 10.3311/Ppci.7990.
5. Dobróka M., Völgyesi L. (2008): Inversion reconstruction of gravity potential based on gravity gradients, Mathematical Geosciences 40(3) pp. 299-311.
Hallgató: 

A témavezető eddigi doktoranduszai

Orosz Gábor (2012//)
Ultmann Zita Júlia (2009/2012/2013)
Zaletnyik Piroska (2003/2006/2008)
Magyar Bálint (2020/2024/)
Státusz: 
elfogadott